generatív építészet

Számítógép és építészet

A számítógépek építészet alkalmazása a 80-as évekig nyúlik vissza, ekkor jelentek meg az első tervezést segítő CAD alkalmazások. Ezekkel a vektorgrafikus rajzolóprogramokkal sikerült az építészirodáknak az egyik leghosszadalmasabb fázist automatizálniuk, a tervrajzok elkészítését. Mivel egyre elterjedtebbek lettek a tervezés során, hozzá kapcsolódtak különböző számítógépek által vezérelt gyártási technológiák is, amit ma már CAM-nek (Computer Aided Manufacturing) nevezünk, és magában foglalja az összes numerikus eljárást (CNC-technológiák, robotok stb.)

A tényleges tervezési fázisban azonban csak később kezdték el alkalmazni a számítógépeket. Jóllehet más tudományok már korábban alkalmazták a különböző döntéselőkészítő- és szakértőrendszereket, az építészet csak később, a 90-es évek elején kezdte el felfedezni a benne rejlő lehetőségeket. Ennek egyik úttörője a mindig csak a saját maga által tervezett fekete ruhában megjelenő különc, Marcos Novak volt.

marcos novak 1

mnovak2

mnovak1

Az eredetileg a mesterséges intelligancia fejlesztéséhez használt evolúciós algoritmusok, valamint neurális hálók hatalmas segítséget nyújthatnak már a tervezési fázis legelejétől fogva, legyen szó alaprajzi, tartószerkezeti, hőtechnikai, akusztikai, topológiai optimalizálásról; a tervező feladata ma már nem ezen paraméterekre adott megoldási lehetőségek felvázolása, hanem az ezeket generáló algoritmus megtervezése, elemzése, változtatása, és a megoldási lehetőségekből az adott feladatra a legjobb kiválasztása.

Ha mostanában körbenézünk a fejlettebb nyugati egyetemek végzős építészmunkáin, burjánzó, elsőre felfoghatatlan, nem evilági formákat látunk, amelyeknél az építész – jóllehet még mindig tervezőnek mondható – már nem a formát tervezi meg, a tömeg, a geometria, a tér egy – a tervező által létrehozott, optimalizált – algoritmus által generálódik, ahogy a természet építi fel önmagát a genetikai kód alapján.

A mai kortárs építészek a számítógépet már nem csak rajzolásra, építészeti látványtervek készítésére használják, a korábbi, hagyományos építészeti tervezőszoftverek (AutoCAD, ArchiCAD, Allplan, 3DStudioMax) helyett ma gyakrabban találkozni a különböző nyílt forráskódú és szabad szoftverekkel, mint például a Rhino Grasshopper kiegészítője, vagy a Maya X-Frog plug-in, melyek grafikus felhasználói felületük révén lehetővé teszik az építészek számára egyéni elképzeléseik megvalósítását és a generatív tervezést anélkül, hogy különösebb programozásiismereteket kelljen elsajátítaniuk. Az algoritmikus gondolkodásmód, a probléma ilyen szintű megközelítése azonban elengedhetetlen.

A gyakorlatban tulajdonképpen egy,  a hagyományos építészeti megkötöttségeket maga mögött hagyó, önmagát építő rendszerről van szó. A korszakalkotó az új tervezési módszerben, a tervezés-informatológiában az, hogy a folyamat egésze nem egy épület vagy tárgy megtervezésére irányul, hanem egy alkotói metódus kidolgozására. Ez az eljárás két, topológilag különböző építési program mértani és számtani eszközökkel való egyesítését jelenti, amelynek eredményeképp sajátos, a két típus között álló, ám mindkettő igényeit kielégítő struktúra jön létre. Ez a szerkezet leginkább biomorf jegyeket mutat, és létrejöttének körülményeiből eredően képes áthidalni a különböző funkciójú, tömegű, esztétikájú épülettömbök közötti különbségeket.

Reszponzív építészet

Az építészirodák közül talán az ORAMBRA az egyetlen, amely azt kutatja, hogy miként lehet alakváltoztató épületszerkezeteket létrehozni ún. szabályozható tensegrity struktúrákból. Ezeket a rúd- és huzalszerkezeteket a hagyományosabb formájukban már évek óta ismerjük. Az elméletüket Buckminster Fuller dolgozta ki az 60-as évek első felében, megépítve először Kenneth Snelson szobraiban voltak láthatóak. Az ORAMBRA által vizsgált, továbbfejleszett változat annyiban tér el a hagyományostól, hogy a statikus alkatrészek egy részét olyan kinematikus szerkezetekre cserélték, melyeknek tulajdonságait parametrikusan, kívülről lehet vezérelni. Ezek manipulálásával az építészeti struktúránk alakját is szabályozhatjuk, hogy például az épület kiegyenlített súlyterhelést fejtsen ki a talajra. (Tensegrity szerkezet adta az Ybl-ös diplomamunkám alapkoncepcióját is.)

corpora

Magyar vonatkozású példa a dNA által jegyzett Corpora in Si(gh)te installáció, mely a 2008-as Velencei Biennálé magyar pavilonjában is bemutatkozott. A projekt legjelentősebb újítása az emergencia építészeti, téralkotási alkalmazása; a virtuális térbeli szerkezet csomópontjai a szenzorok által mért és küldött adatok és a szomszédos csomópontok (node-ok) státuszának ismeretében és feldolgozása után döntenek új kapcsolatok vagy új node-ok létrehozásáról, illetve meglévő kapcsolatok vagy csomópontok törléséről, így a struktúra – a területen sétáló látogatókkal is interakcióban – folyamatosan reagál az őt körülvevő környezet változásaira.

generative2

One comment

  1. Visszajelzés: Digitális építészet – parametrikus dizájn « parametric | art

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s